Március 27-én megrendezett szomszédoláson az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárát és az OSZK Kézirattárát látogattuk meg. A Zenetudományi Intézet Könyvtárában Szepesi Zsuzsanna és Benyovszky Mária vezetésével tekintettük meg többek között a könyvtár olvasótermét, raktárát. A Bartók teremben betekintést nyertük a könyvtár történetébe, életébe is. A látogatás végén pedig a Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításait néztük meg.
A könyvtárról
A Könyvtár egyidős az Intézettel. 1961-es alapításakor az MTA Bartók Archívuma könyvtáraként működött. Kezdettől fogva gyűjti a magyar zenetörténet dokumentumait, valamint az általános zenetörténet fontosabb publikációit. A jelenlegi gyűjtemény alapját az 1967-ben elhunyt zenetörténész, Major Ervin könyvtárának megvásárlása (1968) vetette meg. 1974 januárjában az 1953-as alapítású MTA Népzenekutató Csoportot egyesítették az Zenetudományi Intézettel. Ekkor egészült ki a Könyvtár állománya a magyar népzene és néptánc számottevő irodalmával. Jelentősebb hagyatékok: 1970 Dohnányi hagyaték, 1971 Gottschalk/Liszt hagyaték, 1975 Sgambatti/Liszt hagyaték, 1977 Isoz hagyaték, 1989 Rajeczky Benjamin könyvei, 1990 Rácz hagyaték. Néhány fontosabb számszerű adat a könyvtár állományáról: 25500 könyv, 7700 bekötött folyóirat, 550 különlenyomat, 15000 kotta, 7800 hanglemez, CD, 4800 kézirat. (Forrás: A könyvtár honlapja)
Délután az OSZK-ban Földesi Ferenc mutatta be a könyvtár történetét, azonbelül a Kézirattárat. Ezután pedig megtekintettük Arany János és Babits Mihály személyi hagyatékát, amelyekben számos fotó és kézirat található.
A kézirattárról
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára az ország legnagyobb kézirat-gyűjteménye. Gyűjtőtevékenysége 19. századi létrejötte óta kiterjed minden olyan magánszemély tevékenysége során keletkezett kéziratos dokumentumra, mely a modern tudomány- és technikatörténet kivételével a magyar irodalom- és történettudomány, valamint a művelődéstörténet bármely ága számára forrásértékű lehet. A Kézirattárban őrzött dokumentumok száma megközelíti az 1.400.000-et. A Kézirattár közel 650 személyi hagyatékot, úgynevezett fondot őriz. Számszerűleg az itt őrzött kéziratok teszik ki a Tár állományának döntő hányadát. A gyűjtemény-rész a 20. század második felében alakult ki, korábban az egyben beérkezett személyi hagyatékokat műfaji és formai szempontok alapján szétosztották az anyagban. A Levelestárhoz hasonlóan a fondok is elsősorban a 19-20. századi magyar történeti, irodalmi és művelődéstörténeti kutatások számára jelentenek elsőrangú forrásokat. (Forrás: Kézirattár honlapja)
A szomszédolásra egyházi és világi könyvtárakban dolgozó kollégák is érkeztek.
Kapcsolódó oldal: